Az idei terepgyakorlat során a Tátra varázslatos világába nyertünk bepillantást. Szlovákia és Lengyelország határvidékén, a Tátrai és a Pieninek Nemzeti Parkok területén végeztünk terepi megfigyeléseket és vizsgálatokat. Szállásunk a festői Poronin településen, a barátságos Willa Anna Panzióban volt, a Zakopanéhoz közeli hegyek ölelésében.
Utazásunk során Ipolyság, Zólyom és Besztercebánya érintésével értük el Poronint. Útközben megálltunk Tátracsorba közelében, ahol gyalogosan indultunk útnak a Menguszfalvi-völgy alsó részébe. A glaciális erők formálta táj lenyűgöző látványt nyújtott – morénák, kártavak, csipkézett gerincek, és a magashegységi övezetesség szerint változó növényzet tárult elénk. Szembesültünk a természet sebezhetőségével is: a 2004-es szélvihar után hatalmas területeken pusztult el a lucfenyőállomány, amelyet korábban kártevők és gombabetegségek is gyengítettek. Megcsodáltuk a Poprádi- és Csorba-tavakat, megfigyeltük a cirbolyafenyőket, madársóskát, valamint a ritka kárpáti harangrojtot. Méltóságteljes csendben róttuk le tiszteletünket a hegymászás és túrázás áldozatainak emléket állító jelképes temetőben. Bár a visszaúton elkapott minket az eső, ez sem tudta elvenni a nap szépségét. Este örömmel érkeztünk meg vendégszerető szállásunkra.
Beszámoló a 2025. évi terepgyakorlatról
A napot a lenyűgöző Rohácsi-völgyben töltöttük, ahol a kristálytiszta Rohácsi-tavakhoz vezető ösvényeken kapaszkodtunk fel. Utunkat gazdag növényvilág kísérte: madárberkenye, lék és vörös áfonya, málna, havasi kökörcsin, kapcsos, illetve részeg korpafű és más, kevéssé ismert növényfajok tűntek fel. Szerencsénkre egy fiatal keresztes viperával és erdei békákkal is találkoztunk – a természet közelsége itt szó szerint kézzelfogható volt. Az egyik tengerszemben békapetéket, ebihalakat és külső kopoltyús alpesi gőte lárvákat figyelhettünk meg. Bár a lefelé vezető úton újra eleredt az eső, a türkizzöld Rohácsi-tó és a közel 20 méter magasból alázúduló Rohácsi-vízesés látványa mindenért kárpótolt.
Beszámoló a 2025. évi terepgyakorlatról
Az eső ezúttal komolyabban beleszólt terveinkbe, így a Dunajecen tervezett tutajozást egy nappal elhalasztottuk. Délelőtt Olczába látogattunk, ahol megtekintettük a különleges templomot, amely az Újvilágba kivándorolt lengyel közösség adományaiból épült a nyolcvanas években. Visszatérve a szállásra kiselőadásokat hallgattunk a Tátra természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzáról. A nap mégis vidáman zárult: délutánra kitisztult az ég, így túrát tehettünk a festői Kościeliska-völgyben, ahol többek között sárga ibolyát, törékeny hólyagpáfrányt, fodorkákat, mocsári ujjaskosbort és az idei emelt szintű biológia érettségiben is szereplő medvefül kankalint is találtunk. A napot egy hagyományos bacówkánál sajtkóstolóval zártuk – a helyi különlegességeknek senki sem tudott ellenállni.
Beszámoló a 2025. évi terepgyakorlatról
Utolsó napunkon a természet új arcát mutatta meg: vízre szálltunk a Dunajecen. Előtte azonban megálltunk Nedec váránál, ahol a vízierőmű gátjáról csodás kilátás nyílt a tájra. A tutajút 11 kilométeres szakaszán lenyűgöző szurdokvölgyek között kanyarogtunk lefelé, miközben a tutajvezető sok érdekességet mesélt. A folyóról több ponton is láthattuk a Három-Korona-hegy jellegzetes sziluettjét. A partra érve még 9 km-t sétáltunk Vöröskolostorig, ahonnan buszunkkal elindultunk haza Budapest felé, Poprád, Rimaszombat és Salgótarján érintésével.
Beszámoló a 2025. évi terepgyakorlatról
Vendéglátóink – egy idős hölgy, a húga és a fia – melegszívűségükkel otthonossá varázsolták az ott töltött napokat. A szobák tiszták és kényelmesek voltak, az étkezések pedig bőségesek és ízletesek. A házias reggelik és vacsorák méltán érdemelnek elismerést.
• Résztvevők: 38 fő
- 36 diák
- 3 kísérőtanár: Sebőné Bagdi Ágnes, Sebő Péter, Salga Imre
• Megtett út:
- busszal: 920 km
- gyalogosan: 44 km
- tutajjal: 11 km
• Fotók száma: több ezer
• Videófelvétel: legalább kétórányi anyag
Összegzésként elmondható, hogy a 2025. évi terepgyakorlat nemcsak szakmailag volt sikeres, de élményszinten is maradandót nyújtott. Csokonai Vitéz Mihály gondolata – miszerint a helyszíni tapasztalás az ismeretszerzés egyik legélőbb formája – ma is érvényes. Minden résztvevő gazdagabb lett nemcsak tudásban, de közös élményekben is.
Várunk minden természet iránt érdeklődő 8–11. évfolyamos tanulót a jövő évi terepgyakorlaton! Jelentkezés jövő szeptemberben!
Beszámoló a 2025. évi terepgyakorlatról
Oláh Ajtony Ambrus